6.rész :)♥

Harry szemszöge

Éppen Amy mai napját hallgattuk, amikor Ella hirtelen felpattant a helyéről és a szobájába futott. Gondoltam, nem érdekli a történet, vagy valamit elfelejtett, amikor egy csattanást hallottam. Tisztán lehetett hallani, hogy az ajtó csapódott be nagy erővel, de nem értettem miért. Értetlenül néztem körbe, de mindenki ugyanolyan értetlen fejjel figyelt. Egy valakit kivéve. Amy a helyén ülve, Niall kezét fogva figyelte a kis jelenetet. 

- Mit csináltál vele? - emeltem meg a hangomat, miközben mérgesen bámultam rá. 

- Én aztán semmit. Hozzá se szóltam. 

- Akkor hirtelen miért lett ilyen? Ha? Ezt magyarázd meg. - keltem ki magamból.

- Harry, állj le, majd én beszélek vele. - állt fel a helyéről Liam. 

Nappalit elhagyva sétált fel a lépcsőn, majd hallottunk egy kopogást és egy ajtó ki- illetve becsukását. Negyed óra telhetett el, mire Liam újra körünkben lehetett. Liam leérkezése után újra lépteket hallottam, majd megláttam gyönyörű, kecses alakját. Egyenesen Zayn-hez igyekezett, majd szorosan megölelte. Az ölelés után újra visszafutott a szobájába. 

- Mi a baja? - kérdeztem elsőként. 

- Szerintem menj fel hozzá és beszéljétek meg. 

 Nem is kellett nekem több, elindultam a szobája felé. Az ajtó előtt megállva vettem egy mély lélegzetet, majd bekopogtam. 

- Ki az? - kérdezte szipogva. Talán sír? De miért? 

- Harry. - adtam meg neki az egyszerű választ. 

- Tűnj innen, nem akarlak látni. - Aha. Tehát miattam sír. 

- Beszélni szeretnék veled. 

- Harry, menj el. Nem akarok senkivel beszélni. 

Tudomásul vettem a kérését, de nem tudtam volna így itt hagyni. Ötlettől vezérelve hoztam ki a szobámból egy párnát, és lefeküdtem az ajtaja elé. Fél óra telhetett el, amikor rávettem magam arra, hogy lemenjek a konyhába valamit vacsorázni. Egy sajtos melegszendvicset és kakaót készítettem magamnak is és Ellának is, hátha így bejutok hozzá. Sajátom megevése után elindultam vissza a célomhoz. Az ajtó előtt megint megálltam, megint kopogtam. Természetesen megint elküldött volna, ha nem vetem be a kaja trükköt. Aki enni hoz, azt általában be szokták engedni. Engem is beengedett. Szeme bedagadt, könnyáztatta volt. Gyönyörű barna szemei most vörösen izzottak a sok sírástól, de még így is gyönyörűek voltak. Annyiszor gondoltam már arra, hogy mi lett volna, ha nem piálok be tegnap annyira. Lehet, hogy most nem sírna, lehet, hogy most lent hülyéskedne velünk a nappaliba. De mindent elrontottam azzal az estével, viszont egy dolgot nem sajnálok, hiába mondtam az ellenkezőjét. Az, ami akkor kettőnk közt történt... az a csók... fantasztikus volt. Annyi érzelmet vált ki belőlem ez a lány, mint még soha senki. Nem örülök, hogy így látom azt a lányt, akit... szeretek?! Szeretem? Amikor a közelébe vagyok különös bizsergést érzek minden porcikámban. Ezekkel a gondolatokkal néztem bele szemeibe, amik most a szokottnál is jobban csillogtak. Talán miattam?! A sok kérdés, ami a fejemben kavarog, de egyikre sem kapok választ. 

- Miért jöttél? - törte meg a csendet.

- Hoztam enni és beszélni szerettem volna veled. 

- Miről? 

- Mit beszéltél Liam-mel? - tértem rá a lényegre.

- Nem mondta el? 

- Nem mond el semmit, hiába nyaggatom. Ella, kérlek mondd el, mi a baj. Miért sírtál? 

- Egy fiú miatt van az egész... - kezdett bele a történetbe, majd egy sóhaj után folytatta.- Kezdek beleszeretni, de ő csak barátként tekint rám. És ezt meg is mondta nekem, de én nem tudom elfelejteni. 

- Értem..- ennyi. Ennyi az, amit ki bírtam nyögni. Sokkolt. Szerelmes egy srácba, aki tesz rá. És aki nem én vagyok. - És elmondtad már neki? 

- Nem, mert félek a reakciójától. Lehet, hogy utána hozzám sem szólna emiatt. 

- És ezért inkább szenvedsz? Lehet, hogy ő ugyanígy érez irántad, csak titkolja, mert ő is fél. Én is szeretek egy lányt, de én sem merem elmondani neki, mit érzek iránta. 

- Holnap elmondom neki. - mondta egy kis szünet után. 

- Szeretnéd, hogy én is elmondjam neki? 

- Örülnék neki. - mosolygott rám. 

Tehát holnap ki fog derülni, kibe szerelmes. És az is, hogy én belé. Miután megpusziltam, kimentem a szobából és elfoglaltam a kikészített helyemet. Már mindenki aludt, amikor nekem is sikerült elaludnom. Sokat gondolkodtam, hogy ki lehet az a fiú, aki iránt Ella többet érez, mint barát, de rengeteg személyt nem ismerek, akivel ebben az elmúlt 1-2 napban megismerkedett. Lehet a buliról bárki, vagy lehet az iskolából bárki. Nem örültem annak, hogy másba szerelmes, mert én azt szerettem volna, ha engem szeret és mellettem van, de ez csak álom. De ha egyszer csak barátként tekint rám, akkor ezt el kell fogadnom és hozzá kell szoknom, hogy többször fogom fiúkkal látni.