10.rész :)♥

Ne haragudjatok, hogy ilyen régóta nem hoztam új részt, de közeledik az év vége, egyre több a dolgozat, a javítás, és én úgy gondolom a tanulás fontosabb bárminél. De most itt van az új rész, remélem tetszeni fog nektek :) 

Kezemnél fogva fordított vissza magához, majd mélyen a szemembe nézett. 

- Ezt miért kaptam? 

- Csak tettetted, hogy tetszem, rémlik? Nem vagyok süket. - adtam az egyszerű választ. 

Száját többször is kinyitotta, de azonnal vissza is csukta. Nem jött ki hang a torkán, annyira meglepődött azon, hogy hallottam, amit mondott. Karomat kirántottam szorításából és tovább haladtam az eredi célom felé. Vagyis haza. Josh már nem jött utánam, csak egy helyben nézte távolodó alakomat. Nem akartam visszanézni, csak a földet bámulva szedtem a lábaimat. Szemeimben időközben összegyűlt pár könnycsepp, amik nagyon ki akartak szökni, de inkább visszanyeltem őket. Nem akartam, hogy ilyen megtörtnek és meggyötörnek lásson akárki is. A sarkon befordulva aztán nem bírtam uralkodni magamon. Harry alakja tűnt fel, amint gyönyörű, barna hajú barátnőmet csókolja. Tehát együtt vannak Eleanor-ral. Könnyeimet letöröltem, úgy mentem el mellettünk. Mindketten egy kevés időre felnéztek, majd elbúcsúztak egymástól. Harry jött velem - vagyis mögöttem - haza, Eleanor pedig a saját útján indult el. Hazaérve azonnal a szobámba rohantam, majd bezártam magam mögött az ajtót. 1 órát töltöttem csöndben a sötét szobában, majd bekapcsoltam a laptopomat. Youtube-ra beírtam a kedvenc One Direction zenémet, majd az ágyba visszabújva hallgattam. A zenét többször is újraindítottam, mire erőt vettem magamon, és lábaimat járásra bírva mentem le a konyhába. A lépcsőn óvatosan lépkedtem lefelé, majd a nappaliban érdekes látvány fogadott. Justin Bieber és Niall a kanapén ülve röhögtek. Csak akkor hagyták abba egy percre, amikor megláttak.
- Nem akartam megzavarni semmit, már megyek is.
- Nem zavarsz, maradj nyugodtan. - mondta kedvesen Niall.
- Csak a konyhába indultam valami vacsit keresni.
- Rendeljünk pizzát. - vetette fel remek ötletét.
- Vagy együnk ott. - mondtuk egyszerre Justin-nal.
- Amúgy, Justin vagyok.- nyújtotta felém egyik kezét, amit azonnal el is fogadtam.
- Ella. Akkor megyünk, vagy rendeljünk? - tereltem a témát.
- Menjünk. - mondta Justin még mindig engem nézve.
Hogy miért nem ragadtam le Justin-nal beszélgetni? Az egyik ok az volt, hogy már nagyon éhes voltam, a másik viszont az, hogy Justin nekem nagyon megtetszett és ezt nem akartam, hogy kiderüljön. Ha egy kicsit is többet beszéltem volna vele, lehetséges, hogy olyat mondok vagy teszek, ami miatt mindenki hülyének nézett volna. A szobámba indultam, ahol egyenesen a szekrényemhez indultam. Az útra egy sima farmert választottam rózsaszín felsővel, fekete mellénnyel és egy szegecses magassarkúval. Miután elkészültem, óvatosan lelépkedtem a lépcsőn és a nappaliba vártam a két fiút. Miután mindhárman készen álltunk, elindultunk a közeli pizzériába. Az egész utat végigbeszéltük a kocsiban Justin-nal, így még jobban megtetszett. Lehet vele mindenről beszélni, nem cikiz ki a hülye gondolataim miatt és nyitott a dolgokra. Rengeteg idő eltelt, mire odaértünk Niall kedvenc pizzázójába. Egy 4 ülőhelyes helyet választottunk magunknak, ott foglaltunk helyet. Justin és Niall a velem szembe lévő 2 helyre ültek le, míg én a másik két helyet foglaltam el. Pár percig ültünk mosolyogva, amikor megérkezett mellém egy srác, aki felvette a rendelésünket. Három darab 32 cm-es pizzát rendeltünk, mindháromra különböző feltétet kértünk. Negyed órát töltöttünk el viszonylag csendben, amikor újra körünkben üdvözölhettük a pincér fiút. Miután letett elénk a rendelt pizzákat, felvette az italrendelést is, majd távozott. Mindenki egy-egy pizzaszeletet a kezébe fogva kezdte el a falatozást, miközben többnél több téma merült fel mindannyinkban.
- Nem bírom ezt a csendet, valaki mondjon már valamit - mondtam hirtelen az első gondolatomat. Egy másodpercig mindketten furcsán néztek rám, mire újra megszólaltam - Öhm.. Ezt hangosan mondtam?
- Hát, igen - mondta röhögve Niall.
- Na mindegy, a lényeg, hogy igaz volt.
- Jó, akkor ismerkedjünk meg - vetette fel remek ötletét Justin - Kérdezz - felelek hármasba?
- Azt hogyan? - lepődtem meg.
- Te kérdezel Niall-től, Niall tőlem, én pedig tőled. Utána pedig fordítva haladunk. Niall kérdez tőled, Te tőlem, én pedig Niall-től.
- Én benne vagyok, ha Niall is - néztem rá szőke barátomra, aki csak egy bólintással felelt - Ki kérdez először?
- Kérdezz te.
- Tehát Niall szeretne kezdeni - röhögtem el magam. Nem szeretek kezdeni, bármit is játszunk.
Miközben ettük a pizzát minden mocskos titok, cikis sztori, eltitkolt igazság kiderült, persze ilyenekben mindenki bővelkedik. Már réges-rég befejeztük a játékot, amikor Justin hirtelen megszólalt.
- Szereted a gofrit, Ella? - szegezte nekem a kérdést.
- Nagyon szeretem. Kiskoromban rengeteget ettem, de mostanra valahogy elfelejtettem magamnak csinálni. Majd egyszer ha ráérek, akkor csinálok reggelire. Te szereted?
- Én az elmúlt hetekben kóstoltam először, és nagyon elnyerte a tetszésemet. Viszont, ha most megbocsátotok, ki kell mennem - állt fel az asztaltól.
- Mivel én tudom mire készül Justin, ezért most magadra is hagylak, ugyanis tudom, hogy nem a mosdóba ment - állt fel Niall is az asztaltól is.
Furcsán néztem az egyre távolodó alakot, majd zsebemből előhalászva a telefonomat húztam el azon a zöld csíkot, ami jelezte, hogy fogadni kívánom a hívást. Miután Harry-nek sikerült beszámolnom a hollétemről és arról, hogy mikor és kivel megyek haza, sikerült letennem a telefont. Harry nem repdesett az örömtől, hogy egy idegen fiúval szándékozok hazamenni - és arról nem is tud, hogy most csak kettesben vagyunk -, úgy, hogy apa rájuk és Amy-re bízott engem. Ezt így jó megtudni... Mindegy, a lényeg, hogy Justin egy nagyon aranyos fiú, akinek semmi hátsó szándéka sincsen, csupán meg akar ismerni. Nagyon örülök, hogy ennyire odafigyel arra, amit mondok, mert látom, hogy érdekli, amit mesélek neki. Fél percet ültem magam elé bámulva, amikor hirtelen kivágódott a konyha ajtaja, amitől kicsit összerezzentem...