2013. július 9., kedd

18.rész :)♥

A tegnap este eléggé furcsán alakult, bár rosszat nem mondhatod róla. De kezdjük is akkor az elején. Mikor "haza" értünk, első dolgom az volt, hogy táskámból kikerestem a pizsamámat. 
- Megmutatnád nekem a fürdőt, illetve a szobámat? 
- Persze, gyere velem - fogta meg a kezem, majd maga után húzott. Egy folyosóra értünk, 4 ajtót láttam meg magam előtt. - Fürdő jobbra a második ajtó. 
- És a szobám? 
- Gondoltam, aludhatnánk együtt... 
- Justin... - kezdtem bele, de félbeszakított.
- Ne haragudj... Ez egy hülye ötlet, igazad van.
- Justin, had mondjam végig. Egy feltétellel alszom veled, az pedig az, hogy nem próbálsz lefeküdni velem - mondtam a szerintem logikus feltételt.
Miután Justin megígérte, hogy nem próbálkozik, a fürdőbe indultam. A zuhanyrózsát kivettem tartójából, a vizet megengedtem. Lassan folyt le a kellemesen meleg víz testemen, majd teljesen ellepte azt. Kezembe egy kevés tusfürdőt nyomtam, amit később testemen kentem el és habosítottam fel. Miután lemostam magamról az illatos habot, álltam még pár percet a víz alatt, ami alatt gondolkozni kezdtem. "Justin vajon tényleg úgy érez irántam, amint mondta?", "Vajon miért vallotta be a tévének, hogy szerelmes belém?", "Vajon mit csinálhat most Harry?". Fejemben ezek a kérdések kavarogtak, amire szokás szerint most sem találtam választ. Érdekelt, hogy Harry mit érezhet most, de nekem most időre van szükségem. Sajnálom őt, hogy így magára hagytam, de időre volt szükségem, hogy mindent átgondolhassak. Fürdés után azonnal a nappaliba mentem, ahol meg is találtam Justin-t.
- Justin, átgondoltam az estét. Szeretnék külön szobába aludni - félve néztem rá, viszont ő csak mosolyogva felállt helyéről és felém indult.
- Gyere velem, megmutatom a szobád.
Előttem ment fel az emeletre, ahol a 4 ajtó helyezkedett el. A bal oldali első ajtót nyitotta ki előttem, majd belépett azon. Utána indultam, majd beléptem a szobába. Szám O alakot formált, amikor körbenéztem a szobában. Egyszerűen gyönyörű volt, a színek passzoltak egymáshoz, ízlésesen volt berendezve. Először a franciaágyat vettem észre bal oldalamon, majd az ággyal szembeni íróasztalon, illetve az feletti tv-n akadt meg a szemem. Az ágy mellett két fotel, a falon pár kép. A függöny el volt húzva az ablak elől, így láthattam a gyönyörű kilátást, amit a szoba biztosított. A ágy mellett helyezkedett el a szekrény, amit csak később vettem észre, a szobából kifelé menet. Miután táskáimat bevittem, újra kényelembe helyezhettem magam a szobában lévő fotelben. Ötlettől vezérelve ültem az íróasztalhoz, kezembe vettem egy papírt. Táskámból kikerestem egy tollat, azzal kezdtem neki a levélnek, amit Justin-nak szántam. Csak írtam és írtam, már 10 óra lehetett, de még mindig írtam. Justin párszor rám nézett, hogy jól vagyok-e, azonban a levelet nem látta. Szerencsére van annyira jó fülem, hogy meghallom, ha valaki felém közeledik, így gyorsan el tudtam rejteni a levelet az újságom alá. Nem szerettem volna, ha akkor olvassa el a levelet, úgy terveztem, holnap reggel hagyom itt neki, bár később sokkal jobb ötlet pattant ki a fejemből... Fél 11 lehetett, amikor erőt vettem magamon, hogy lemenjek Justin-hoz a nappaliba. Éppen felém sietett, ezért gondoltam, hogy a szobájába megy, de nem. Értem jött, ezt mutatta az is, hogy kezemet megfogva húzott a kanapéra. A tv-ből egy délutáni show ismétlése szólt, a képernyőn magamat, illetve Justin-t véltem felfedezni. A délután során felvett anyagot játszották le, éppen akkor kezdődhetett el, amikor leültem.
- Jó napot kedves nézőink, Janise vagyok. - mutatkozott be - Mai napon Justin Bieber-t és Ella Roberts-et értük utol London egyik utcájában. Meglepő volt, hogy kézen fogva sétálnak, annak ellenére, hogy forrásaink szerint Ella Harry-vel éli boldogan a mindennapjait. Ellát kérdezzük a kettőjük közötti kapcsolatról.
És az egész interjú, úgy, ahogy volt, leadták. Ugyanazok a kérdések, ugyanazok a válaszok hangzottak el, amit akkor kérdeztek tőlünk. Félve néztem Justin-ra, aki nagyon jól tudta, hogy ezt le fogják adni a tv-ben. Ha valamelyik sztár őszintén bevallja az érzéseit, azt mindenképp másnap, rosszabb esetben még aznap. Nem zavarta, hisz mosolyogva figyelte, hogy mit szólok ehhez az egészhez, bár nekem nem igazán volt hozzászólásom. Én kiálltam Harry mellett, ami megnyugtatott. Lehet, hogy a szívem mást súgott, mással legyek, bár az eszem azt súgta, jól tettem, hogy őt választottam. Percekig néztük egymást a néma csöndben, majd felálltam helyemről és a konyhába igyekeztem. A felső szekrényt kinyitottam, majd miután kivettem belőle egy poharat, vissza is csuktam azt. Hűtőből kivettem egy dobozos tejet, majd félig öntöttem a poharamat vele. Kakaóport öntöttem a fehér italba, majd kevergetni kezdtem azt egy kanállal. Mikor úgy gondoltam, hogy feloldódott a tejben a barna por, mindent visszatettem pontos helyére, majd az átmeneti szobámba indultam. Justin-tól elbúcsúzva zárkóztam be a szobába, ahol tovább kezdtem írni a levelem. Miután végeztem vele, a táskámban kezdtem el olló után kutatni. Mivel nem szoktam magamnál ollót hordani, muszáj voltam elmenni a boltba. Egy közeli boltban tudtam, hogy van olló, ezért magamra vettem egy kabátod, illetve cipőt és útnak indultam. A házban csend uralkodott, gondolom Justin már aludt. Az ajtót bezártam magam mögött, elindultam a kivilágított épület felé. Miután kifizettem mindent, amit találtam - olló, színes papírok, ragasztó és gumicukor - "haza" indultam. Belépve a szobámba levettem a kabátomat, amit később táskám mélyére süllyesztettem. Telefonomat a kezembe véve néztem meg az időt, amikor észrevettem a nem fogadott hívásokat. Hívásnaplóba belépve vettem észre a 3 órával ezelőtti hívást, amit Harry indított. Telefonom szerint a beszélgetés 4 percig tartott, bár én nem emlékeztem arra, hogy bármikor is beszéltem volna vele. Ha csak... Nem, az nem lehet, Justin nem vette volna fel a telefonomat. Vagy mégis?! Nem gondolkodtam ezen, majd Harry-t megkérdezem, hogy pontosan mi történt... Az asztalomhoz ültem, az ollót, a ragasztót, és a színes papírokat kipakoltam a szatyorból, egyenesen bele a táskámba. Levelemet négybe hajtottam, köré kék papírcsíkot fűztem, majd közepére egy piros szívecskét ragasztottam. Használt kellékeimet táskámba dobtam, majd levelemet megfogva indultam el a nappaliba. Az asztalra helyeztem a levelet, majd halkan visszasétáltam a szobámba. Táskáimat felvéve indultam el az ajtó irányába, majd elé érve nyitottam ki magam előtt. Miután kiléptem a friss londoni levegővel ellátott utcára, még utoljára visszanéztem a gyönyörű házra, majd bezártam magam mögött az ajtót és elindultam. Hogy hova?! Hát haza. Nem bírtam elviselni, hogy Harry szenved, miközben én a legjobb barátommal olyan dolgokat beszélek meg, amiről neki is tudnia kellene... Így tehát elindultam oda, ahol először együtt voltunk, a házunkba. Az utcán pizsamában mentem végig, egészen a házunkig. Harry szobájában még égett a villany, ami azt jelentette, hogy még ébren van. Óvatosan állítottam ablakához egy létrát, amin lassan másztam fel. Szobájában nem találtam, lábaimat egyenként emeltem be, majd mikor egész testemet a szobában tudhattam, kiegyenesedtem. Táskáimat az ablak alá tettem, majd körbenéztem kicsit a szobában. Nézelődésemet az ajtó lassú nyílása zavarta meg. És akkor láttam meg Őt. Arca meglepett volt, nem számított rám. Sajnáltam, hogy elhagytam, még ha az csak egy délután is volt, bár látva szomorú tekintetét, illetve mostani meglepett arcát, csillogó szemeit és apró mosolyát, rájöttem, hogy lehet Justin akármennyire is jó barát, ha nincs mellettem Harry. Csendesen néztünk egymásra, mindkettőnk arcán apró mosoly jelent meg. Nem bírtam tovább a csendet, úgy gondoltam, muszáj megszólalnom, nem állhatunk így reggelig.
- Harry, ne haragudj rám. Tiszta hülye vagyok... Harry, én tudom, hogy mindent elszúrtam, de szeretném jóvá tenni. Nem tettem semmi olyat, amiért haragudnod kellene, mi csak... beszélgettünk pár dologról... Harry, én nagyon szeretlek téged, és könyörgöm neked - ebben a percben letérdeltem, kezeimet összetettem magam előtt - bocsáss meg - szememből kiszöktek a könnycseppek, pár az arcomon folyt le - Meg tudnál nekem bocsátani? 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése