29.rész :)♥

Ha valaki azt mondja nekem 8 hónappal ezelőtt, hogy énekesnőként fogok befutni, talán kinevettem volna a feltételezés miatt. De most, hogy itt állok a színpadon, már szinte természetesnek tűnik, hogy énekelek. Viszont egészen eddig rengeteg dolog történt. Az "esküvő" másnapján felkerestem orvosomat, hogy megint kezdődnek a rosszullétek, ő pedig megállította, hogy a két hetes baba valamilyen módon meghalhatott, de úgy tűnik, ettől függetlenül állapotos vagyok Harry-től. Természetesen én már akkor tudtam, hogy mi történt. Az éles fájdalom apa esküvőjén a hasamba hatolt, akkor veszthettem el 2 hetes gyermekemet. Azt az estét Liam-mel töltöttem, így történhetett meg az, hogy ismét a szívem alatt hordom gyermekemet. Azzal a különbséggel, hogy nem Harry az apja. Tanácskérés képpen Justin-hoz indultam, aki előállt azzal a csodás ötlettel, hogy menjünk el a hajóútra, amit már többször is terveztünk, hogy kipihenhessem fáradalmaimat. Ahogy hazaértem, összepakoltam a ruháimat, és azt az estét Justin-nál töltöttem, hogy reggel korán tudjunk indulni. Reggel 8 órakor indultunk el a kikötőbe, ahol már várt minket a kapitány, hogy vezethesse a hajót, miközben mi jól éreztük magunkat. A zene üvöltött a hajóban, de nem szólhattak nekünk. Nem szólhattak a híres párnak : Justin Bieber-nek és Ella Roberts-nek. Az egész utat végigbeszéltük, attól függetlenül, hogy alig hallottunk egymás hangját. 1 hetet töltöttünk a tóparti nyaralóban, ami még Justin apjáé volt. Minden napunk annyiból állt, hogy reggel felkeltünk, felöltöztünk, reggeliztünk és lementünk a partra. Vagy sétálni, vagy fürdeni, esetleg napozni. Utolsó napjainkban kipróbáltunk minden újdonságot a közelben. Jetski-ztünk, csúszdáztunk, de még a közeli vidámparkba is ellátogattunk. Aztán következett az a nap, amit egyáltalán nem vártam az életemben. 1 hónapos gyermekemmel a hasamban kellett elmondanom Harry-nek, hogy bizony nem az ő gyerekét hordom szívem alatt. A hírt jobban fogadta, mint hittem, nem volt kiabálás, nem vesztünk össze, de még csak nem is emelte fel a hangját. Beleegyezett, hogy felneveli Liam gyerekét, mivel ez nem csak Liam-é, hanem az enyém is. Hetente járok az orvosomhoz ultrahangra, és előreláthatólag pontosan egy hónap múlva fogom megszülni gyerekemet. A pletykák pedig, miszerint Justin ejtett teherbe hamisak. Először furcsa volt, hogy minden újságban, minden csatornán arról szólnak a hírek, hogy "Ella Roberts terhes Justin Bieber-től?", végül mindenki belenyugodott a ténybe és az újságokban is kevesebbet láttam a nevemet. Minden este Harry-nek énekeltem nyugtatásképpen, így is történhetett meg az, hogy ott álltam a színpadon és teljes erőmből énekeltem legelső dalomat, a Who Says-t. A klipet 3 nap alatt sikerült leforgatnunk, de nem volt könnyű leszervezni egy fellépést, ahol el tudnám énekelni. A klipben még alig látszik a hasam, bár már 2 hónapos gyermekem fejlődött benne. Az első nap volt a legnehezebb, amikor is rajongókat kellett válogatnunk a klip végéhez. Én már az első pillanatban, amikor elhangzott ez az ötlet, a legaranyosabb kislányra gondoltam, akinek benne kellett lennie, Elizabeth-re. Ő azonban nem látszik a klipben, de engesztelésül az első belépőt ő kapta a mai napra. A második és harmadik nap nagyon hamar elszaladt, nagyon könnyű volt úgy forgatni, hogy mindenki együttműködött, és Harry is ott volt velem. A szám végén jártam, egész végig hasamat simogattam, miközben újdonsült lányom folyamatosan rugdosott. Műsorom után egyenesen barátomhoz léptem, majd kezét megragadva emeltem oda hasamhoz, hogy valamennyire érezze, min megyek keresztül. Elismerően bólintott, majd mintha keresne valamit, vagy valakit körbenézett. Felcsillant a szeme, amikor meglátta azt a személyt, akit keresett és kezemet megfogva húzott oda hozzá. Taylor Swift-hez.
- Szia Ella! Sokat hallottam már rólad - ölelt meg.
Elállt a szavam, nem tudtam mit mondani. Lassan egy éve rajongok Taylor-ért, és most itt áll előttem. Megölelt, Harry-t is megölelte, majd visszafordult hozzám.
- Nincs kedved valamikor együtt énekelni? - kérdezte, amikor látta, hogy teljesen lesokkolódtam.
- De, persze. Köszönöm! - öleltem meg, majd Elizabeth-hez fordultam.
Egy lapot tartott felém az én fotómmal. Azonnal elvettem tőle a lapokat és noha már kapott tőlem autogramot, lefirkantottam a nevem a fekete-fehér képre. Szorosan magamhoz öleltem, majd miután láttam, hogy tétovázik, megfogtam a kezét. Hasonlóképpen tettem, mint Harry kezével. Hasamhoz emeltem, amikor éppen egy óriásit rúgott a pici. Mosolyogva figyeltem, ahogyan a kis Elizabeth csillogó szemekkel néz rám, majd le a hasamon pihenő kezére. Örültem, hogy legalább egy rajongóm örül a boldogságomnak, még ha nem is tudja pontosan, mi történik. Negyed órán keresztül dedikáltam a nyomtatott fotókat, karokat, hasakat, amikor Harry mentett ki a rajongók sokaságából. Az orvoshoz kellett mennünk, így sűrű bocsánatkérések közepette indultunk el az autóhoz. Az anyósülésre beszállva kötöttem be magam, és már indultunk is. A sebességkorlátozást betartva indultunk el a megszokott rendelőhöz. Fél órát töltöttem a váróban, aztán az orvos nyitotta ki előttem az ajtót. Óvatosan álltam fel, majd lassú léptekkel haladtam az ajtó felé. Magam után becsuktam azt, majd az ágyra feküdve hajtottam fel a pólómat. Hasamat egy hideg krémmel kente be, majd az ultrahangos gépet helyezte rá. Hasamon mozgatva érte el azt, hogy a kis képernyőn jelenjen meg lányom alakja. Nyugodtan tűnt, semmi nyoma nem volt az 1 órával ezelőtti rugdosásnak.
- Jake, mitől lehet a folyamatos rugdosás? - kérdeztem, mikor már majdnem végeztünk.
- Mikor szokott rugdosni? - érdeklődött.
- Amikor Harry-vel vagyok, vagy amikor énekelek.
- Figyelj, ezt nem tudhatom, de valamit kipróbálhatunk - jutott eszébe valami - Harry elkísért most, ugye?
- Igen - válaszoltam egyet bólintva.
- Akkor hívd be, vagy behívom én, te maradj csak - indult el az ajtó irányába.
Perceken belül már Harry társaságát is élvezhettem Jake-é mellett, ám a baba nem kezdett el rugdosódni. Bár a szívem hevesebben ver, a baba viszont reagált.
- Erre nem reagál - kezdte Jake - Kezdj el énekelni.
Egy Taylor Swift számot kezdtem énekelni, mire a hasamba egy hatalmas rúgás érkezett. A monitor is rúgásokat mutatott, melyet nem csak láttam, de éreztem is. Jake boldogan emelte hasamhoz a kezét, majd a monitorra pillantott. A baba még mindig rugdosott.
- Úgy látszik, szereti, ha énekelsz - mondta végül Harry.
- Igen, úgy tűnik - mondtam.
Miután végeztünk az orvosnál, haza mentünk, ahol már az elkészített ebéd várt minket. Liam remek szakács, így érthető, hogy majdnem minden nap ő készít nekünk ebédet. Apropó Liam... Sajnálta, hogy az ő gyerekét Harry fogja felnevelni, de megegyeztünk annyiban, hogy ő fogja felnevelni, de apjának Harry-t fogjuk mondani. Reménykedett abban, hogy esetleg a gyerekem miatt megváltozik minden, ami bennem volt, de én nem egy olyan lány vagyok, aki egyik napról a másikra másba szerelmes és egy gyerek miatt esetleg feleségül megyek hozzá. Valamilyen mértékben sajnáltam őt, hogy egy olyan lányt szeretne magáénak tudni, aki nem lehet az övé, de aztán ez hetekkel, hónapokkal később megváltozott, amikor megismerkedett Danielle-el, aki elmondása szerint nagyon aranyos, aki gyönyörű és aki teljes mértékben megérti őt. És akit ma várunk ebédre. Egy lenge ruhát választottam a mai étkezésre, senki nem "öltözött ki", annak ellenére, hogy vendéget vártunk. Rengetegszer voltak nálunk a barátnők, gondolok itt Perrie-re, aki Zayn barátnőjeként dicsekedhet,  Danielle-re, aki szabadidejét Liam-mel töltötte vagy itthon vagy esetleg a parkban, illetve volt osztálytársamra, Eleanor-ra, akire később talált rá a szerelem, mint a másik két lányra. Eleanor, miután szakítottak Harry-vel, egy tizenkettedikes fiúval jött össze, akivel csúnyán összevesztek, emiatt pedig szakítottak is. Minden nap átjött hozzám, amikor Harry nem volt itthon - túl nagy lenne a kísértés - és átbeszéltük a jó, illetve rossz dolgokat. Legtöbbször Louis is csatlakozott hozzánk, meghallgatta Eleanort, elmondta az ő nézőpontját - mivel ő fiú, jó volt meghallgatni, vajon Chris hogy gondolta a dolgokat -, a végén pedig rám már nem is volt szükség, kettesben töltötték a délutánokat. Így történt meg az, hogy egyetlen szingli barátunknak is sikerült barátnőt keríteni. Most mindenki boldog mindenkivel, Amy Niall-el, Danielle Liam-mel, Perrie Zayn-nel, Eleanor Louis-sal, Én pedig Harry-vel. Örülök, hogy végül mindenki megtalálta a szerelmet, és nekünk is bemutatták, tartva attól, hogy esetleg nem fog tetszeni nekünk a barátnőjük személye. Én személy szerint Danielle-el és Perrie-vel vagyok olyan viszonyban, hogy nekik bármit elmondok, de Eleanor-ral sincs különösebb problémám. A csodálatos ebéd után a szobámba mentem, ahol az ágyra fekve kapcsoltam be a laptopomat. A mappák között kutakodtam, amikor rátaláltam egy régebbi képre, amin éppen Perrie-vel vagyok. A hasam már kezdett gömbölyödni, de inkább tűnt gyors hízásnak, mintsem annak, hogy állapotos vagyok. A képet azonnal fel is töltöttem twittere, amit most már naponta használok, és naponta megosztok egy, esetleg több képet. Tweetelek a rajongóknak, válaszolok a

Nézd mit találtam
@Perrie_Edwards :)
Jó visszanézni az ilyen képeket!

leveleikre, és kutakodok. Néztem Justin tweetje-it, néztem Taylor tweet-jeit, de legtöbb időmben Taylor dalait hallgattam megállás nélkül. Át tudtam szellemülni a dallal, mintha velem is megtörténtek volna ezek a dolgok. Naponta énekeltem a lányomnak a Sparks Fly című számot, amit mostanra már-már a szöveg olvasása nélkül is kívülről tudok. Ámulattal nézem végig minden nap a klipet, melyben oly könnyedén mozog vörös és arany ruhájában egyaránt. Csodálom Taylor-t, és a mai napig nem értem, hogy tud ilyen jó számokat írni. Megértem, hogy minden szöveget egy csalódás ihlette, esetleg szerelem, de nekem eddig sosem sikerült egyedül olyan dalt írnom, amire ennyire megragadja az embert, hogy képes legyen minden nap újra és újra elénekelni. Nem magamból kéne kiindulnom, de én mindig segítséget kérek vagy nővéremtől, vagy Susan-tól, akit néha már anyának szólítok. Mellettem van a bajban, neki bármit elmondhatok, úgy, ahogy anno anyának is, és az elmúlt hónapokban Amy-nem is. Örültem, hogy mellettem van, és segít, ha bajban vagyok, és ma döntöttem el magamban, hogy ezentúl minden alkalommal anyának fogom szólítani, még akkor is, ha csak a nevelőanyám. Egész este gondolkodtam, illetve énekeltem, majd pontosan 10 órakor átmentem Harry szobájába, hogy mint minden este, most is együtt aludjunk el, és mint minden reggel együtt keljünk fel. A legcsodálatosabb érzés reggel arra kelni, hogy ott fekszik melletted az, akit szeretsz, simogatja a hajadat, miközben másik kezével szorosan öleli derekadat, mintha csak attól félne, hogy a következő pillanatban elrohanok és örökre elveszít...